Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1999. június 8.
A képviselőház jún. 8-i ülésén felszólalt három magyar képviselő. Székely Ervin a szombati román-magyar válogatott labdarúgó mérkőzést követő incidensekre tért ki. Megengedhetetlennek minősítette, hogy a szurkolók lelkes ünneplését egyesek az idegengyűlölet demonstrációjává alakíthatták át. Rámutatott arra, hogy az olyan magyarellenes, kisebbségellenes, fasisztoid jelszavak ordítozásáért, mint "Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!", nemcsak a tetteseket kell felelősségre vonni, hanem azokat a politikai erőket is, amelyek jóelőre, szántszándékkal uszították őket. Elítélőleg szólt ilyen vonatkozásban a Gazeta Sporturilor és a Sportul Romanesc című sportlapokról, melyek "Magyarország elleni háborút" emlegettek és interjúk ürügyén nagy terjedelmet biztosítottak Corneliu Vadim Tudor szenátor és Funar kolozsvári polgármester idegengyűlölettől fűtött szónoklatai számára. A rendőrség alakulatai az estek többségében a vandalizmus lehetséges megelőzését és kezelését tekintve határozatlanságról és szakmai felkészületlenségről tettek tanúságot. - Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában Emil Constantinescu elnöknek Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált, melyben az államelnök a szeparatizmus, a román állam federalizálásának a veszélyét ecsetelte. Ezeket a megállapításokat Kerekes képviselő úr meglepőeknek minősítette. Az elnöki látogatás emiatt csalódást okozott. - Dr. Garda Dezső rámutatott arra, hogy egyesek azok közül, akik manapság a leghevesebben ellenzik az erdőterületek visszajuttatását a jogos tulajdonosoknak, az elmúlt években maguk rendelték el a legnagyobb erdőirtásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1490. sz./
2009. július 1.
Románia egyik legismertebb kommunistaellenes harcosa, a Kolozsváron élő Doina Cornea szerint az 1989-es rendszerváltás után megszűnt, majd röviddel később újjáalakult titkosszolgálat 1994-ig tartotta őt megfigyelés alatt. Erről a kommunista hatalmat kiszolgáló hírhedt Securitate által éveken keresztül zaklatott, házi őrizetre ítélt Cornea asszony a bukaresti francia kulturális központban június 30-án bemutatott naplójában írt. A Napló. Utolsó füzetek (1988-1989) című önéletrajzi vallomásokat tartalmazó könyv szerint 1991-ben egy német televízió forgatócsoportja készített interjút Cornea asszonnyal, miközben a fia az utca sarkán álló két autóra figyelt fel. Rendszámuk alapján felismerte, hogy az egykori Securitate által is használt járművekről van szó – olvasható az említett naplóban. Az egykori ellenálló szerint a rendszerváltás után telefonját is lehallgatták, hiszen 1994-ben például fölemelte a telefonkagylót, és a tárcsahangra várakozva visszahallotta a legutóbbi beszélgetésének egy részletét. Az ellenálló fia szerint 1990-ben és 1991-ben a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ le sem cserélte az édesanyját megfigyelő tiszteket, hanem ugyanazokat a személyeket foglalkoztatta, akik 1989 előtt is ezzel a feladattal voltak megbízva. 1989 előtt a Securitate a neves sportolókat is megpróbálta beszervezni. Ahogy Gica Popescuról, a román labdarúgó válogatott egykori kimagasló egyéniségéről is kiderült, hogy aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, Bölöni Lászlóval is ugyanez történt 1972-ben. A Gazeta Sporturilor című sportújság által ismertetett akta szerint Bölöni később „kicselezte a Securitatét”, hiszen egy jelentést sem írt, majd megfigyeltté vált, mivel ki akart telepedni külföldre, és magyar diplomatákkal tartotta a kapcsolatot. /B. T. : Doina Cornea: 1994-ig figyelt a Securitate. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
